Már a látszatra sem ad THE MAN

A félig megevett Sport szeletem teszem rá, hogy az egész kegyelmi botrány kirobbantója, azaz a Vidéki Prókátor nem más, mint a pléhmessiás.

Egymás után lépnek vissza a törpepártok Magyar Péter javára.
Egyre több, korábban önálló politikai szereplőként alig mérhető párt lép vissza Magyar Péter javára, a Momentum és a Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) döntése, hogy nem indulnak önállóan a 2026-os országgyűlési választásokon, komoly politikai átrendeződést jelez – még ha a szavazatok számában ez nem is mutatkozik meg azonnal – írta cikkében a Magyar Nemzet.
Elemzők szerint például Márki-Zay Péter visszalépése inkább politikai gesztus, semmint jelentős választói erő átcsoportosítása. Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet szakértője úgy látja, az MMN eleve nem tudott gyökeret verni a politikai közéletben.
Márki-Zay 2022-es szereplése – Gyurcsány Ferenc támogatásával – teljes kudarccal zárult, így a mostani bejelentés inkább csak a végjáték lezárása.
A Momentummal kapcsolatban Erdélyi a lapnak kiemelte: a párt már megalakulása óta inkább egy „politikai ígéret”, amely azonban saját arculat és identitás nélkül maradt. A párt döntése, hogy 2026-ban nem indul, jól illeszkedik abba a folyamatba, amely során a politikai ellenzék egy része egyre inkább Magyar Péter mögé sorakozik fel.
A Tisza Párt és a Momentum között ideológiai különbségek alig vannak – mindkét formáció EU-párti, támogatja Ukrajnát, és nyitott a globalista irányokra.
A Magyar Nemzet kifejti: a visszalépések leginkább a liberális szavazók újraelosztását segíthetik elő. Erdélyi szerint ez a szavazói kör elsősorban nagyvárosi, koncentrált jelenléttel, és könnyen megszólítható a Tisza Párt által. A közös ideológiai alap – például a migráció, háború és föderalizmus kérdésében – szintén megkönnyíti az átszavazást.
Az elemző szerint nem kizárt, hogy a DK, MSZP és Párbeszéd is egy nagyobb együttműködésre készülnek. Dobrev Klára új vezetői szerepe lehetővé teheti az egyeztetéseket, különösen, ha a Tisza bizonyos körzetekben nem állít jelöltet – ezzel jelezve az együttműködés szándékát.
Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője azonban másként látja a helyzetet. Szerinte a Momentum egy még mindig létező parlamenti párt, amely a jelenlegi lépésével idő előtt adta fel a küzdelmet.
Véleménye szerint a visszalépés inkább a liberális oldal gyengeségét és meghátrálását mutatja, semmint stratégiai előrelátást.
Arra a felvetésre, hogy a DK mennyire boríthatja a kétpólusos felállást, illetve miként maradhat versenyben, a volt liberális politikus azt mondta, Dobrevéknek egy esélye van, ha egy baloldali blokkban képzelik el magukat, az MSZP, a Párbeszéd és egyéb helyi közösségek befogadásával, de erre egyelőre nem lát esélyt.
Nyitókép: Momentum Mozgalom weboldala
***